Székhelyszolgáltatással kapcsolatos rendeletek

Mindenkinek eredményekben gazdagabb, sikeresebb új esztendőt kívánok, mint az elmúlt év volt! Az utóbbi időben figyelmünket a Karácsony, az ünnepekre való készülődés kötötte le, kicsit nehéz most újból belecsapni a hétköznapok tennivalójába. Az újévi fogadalmakon kívül sok vállalkozás próbál meg ismét elindulni, s természetes kérdésként felmerül bennük, hogy székhelyszolgáltatót bevonva kezdjék-e el működésüket. S ha már eddig eljutottak, csak úgy záporoznak gondolataikban a kérdések: Szerződést kell kötniük, mit kell a székhelyszolgáltatási szerződésben feltűntetni, mikor és milyen bejelentési kötelezettségük van a NAV, a Cégbíróság, a hatóságok felé, átvizsgálják-e őt egy székhelyszolgáltatói szerződés megkötésekor, milyen kötelezettsége van a rendeletek alapján a szolgáltatónak?

Amíg valaki nem gondolkozik cégalapításon, vállalkozás indításán, addig a székhelyszolgáltatás egy kicsit ismeretlen, nehezen elképzelhető tevékenységnek tűnhet, azonban a döntés meghozatalakor el kell gondolkozni rajta, bele kell merülni a témába.

2017. májusáig nem voltak olyan jogszabályok, amelyek pontosan meghatározták volna ennek a tevékenységnek a feltételeit, s ezért ezt a lehetőséget sokszor „cégtemetőnek” használták, gyakran fantomcégek kerültek bejelentésre adóelkerülési vagy egyéb törvénytelen szándékkal. Ezek a visszaélések vezettek oda, hogy ekkor jelentős mértékben szigorítottak a székhelyszolgáltatásra vonatkozó előírásokon, megszületett a 7/2017.(VI.1.) IM (Igazságügyi Minisztérium) rendelete. E rendelet vezette be a székhelyszolgáltatás részletes szabályait a magyar jogrendbe.

Nézzük ennek leglényegesebb szempontjait a teljességre való törekvés nélkül:

• A székhelyszolgáltatást igénybe vevő megbízó cégnek, vállalkozásnak a székhely biztosítására mindenképpen írásba foglalt szerződést kell kötnie.
• A szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve ha a cég létesítésére is határozott időre került sor.
• A szerződés megkötési idejét követő egy éven belül a szerződés rendes felmondása nem lehetséges egyik fél részéről sem.
• Székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató tulajdonában van, illetve amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
• A cég köteles a cégiratokat, hatósági engedélyeit és a számviteli törvény szerinti beszámolóját (ezek másolatát) a székhelyszolgáltatónál tartani.
• A székhelyszolgáltató köteles a cég cégtábláját közterületről jól látható módon az ingatlanon elhelyezni.
• A székhelyszolgáltató köteles gondoskodni a megbízó postai küldeményeinek átvételéről, melyek a székhelyre irányulnak, valamit erről értesíteni köteles 24 órán belül a megbízót.
• A megbízó az adózás rendjéről szóló törvény szerint köteles az adóhatóságnak bejelenteni a székhelyével összefüggő adatokat.

A székhelyszolgáltatókra vonatkozóan 2020. január 10-i hatállyal újabb rendelkezés jött ki, ezeket a vállalkozásokat bevonták a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hatálya alá. Székhelyszolgáltatást ettől az időponttól kezdődően csak olyan vállalkozás folytathat, amely a felügyeleti szervhez a tevékenységét bejelentette. Ez alapján a székhelyszolgáltatót felülvizsgálják, majd nyilvántartásba veszi a NAV Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda.

2021. július 10-től hatályba léptek újabb rendelkezések. Eszerint az adóhatóság felülvizsgálta a már bejelentett székhelyszolgáltatókat is, hogy szerepelnek-e az előző bekezdésben leírt nyilvántartásban. Ennek a végeredménye a nyilvántartásban nem szereplés esetén az adószám visszavonása.

A jogszabályokból világosan látható, hogy azok a gazdaság kifehérítésére törekednek minél szigorúbb feltételekkel. Látható belőlük, hogy elsődlegesen a székhelyszolgáltató működését befolyásoló meghatározások, illetve a székhelyszolgáltató felelősségére építők. Amiről eddig nem beszéltünk, a székhelyszolgáltató nagyobb kötelezettségekkel bír sok esetben, mint a társaságot alapító ügyvéd. Neki nem kell minden ügyfelét átvilágítani, nem kell minden feltételnek papíron rögzítettként rendelkezésre állni, míg ezt az adóhatóság a székhelyszolgáltatón számon kéri. Sőt, a székhelyszolgáltató köteles bizonyos szűrő rendszert üzemeltetni, s ha bármi jogsértésre utaló körülményt észrevesz, köteles azt a megfelelő hatóság részére bejelenteni, adószám visszavonásra, törvényességi felülvizsgálatra kérve őket. Szerencsére a mi ügyfélkörünkben ilyenre még nem került sor. Természetesen irányelvünk az, hogy ha bele is kényszerülnénk hasonló kötelezettségbe, akkor minden lehetőségünkön keresztül először értesítsük ügyfelünket. Gyakorlatunk még akkor is ez, ha egy váratlan NAV ellenőrzést kap a partnerünk a székhelyen, vagy végrehajtó jelenik meg, akkor is haladéktalanul megpróbáljuk erről ügyfelünket tájékoztatni.

Ugyan a székhelyszolgáltató az elsődleges felelősséggel bíró, de tudni kell azt is, hogy a szankciók ettől még a szerződött partnert fogják igazán súlytani.

Összegezve, ha körültekintően mindennek megfelelő partnert választunk székhelyszolgáltatásra, illetve ha a vállalkozás is törvényesen, a jogszabályok betartásával tevékenykedik, akkor minimális költségért csak élvezhetjük a nyújtott szolgáltatásokat, kényelmet. Ilyenek:

• postai küldemények átvétele gyors értesítéssel,
• tárgyaló használati lehetősége,
• fénymásolás, nyomtatás,
• könnyű ingyenes parkolási lehetőség,
• ingyenes WiFi használat,
• teljeskörű kiszolgálás, ügyintézés, stb.

Aki még részletesebben kíván a jogszabályról olvasni annak javaslom a következő linket: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1700007.IM

Következő bejegyzésünk címe:
Székhelyszolgáltatás és rugalmasság