Előzőleg tájékozódtunk arról, hogy milyen feltételei vannak törvényesség szempontjából a székhelyszolgáltatásnak. Kezdjünk azzal foglalkozni az okokkal, célszerűségekkel! Ha az egyéni vállalkozónak, cégnek nincs szüksége ügyfélforgalomra fenntartott irodára, akkor elsőre kézenfekvőnek tűnik a saját lakcímre történő bejegyeztetés. Ingyen van (bár az utóbbi időben bizonyos dolgokért –pl. kéményellenőrzés- nagyobb összeget kell fizetni, mintha csak a lakásunk lenne), nem kell kapcsolatot tartani egy székhelyszolgáltatóval. De több szempontot figyelembe véve sokszor mégsem ez tűnik a legjobb megoldásnak. Nézzük ennek esetleges hátrányait!
- Gyakorlatilag mindenkinek magunktól kiadjuk lakcímünket, a munkával kapcsolatos dokumentumokon ügyfeleinknek, a velünk kapcsolatba kerülő hatóságoknak. Bármely területen dolgozzunk is, mindenhol lehetséges olyan ügyfél, kapcsolat, akinek eszébe juthat személyesen megkeresni bennünket, esetleg váratlanul is. Saját korábbi tapasztalatból mondom, nagyon kellemetlen tud ez lenni a saját otthonunkban, családunkban. Nem tudjuk többé szétválasztani munkánkat, magánéletünket.
- Bármennyire próbáljuk az ellenkezőjét, összekeverednek a privát és a céges szférába használt eszközök, különböző vagyontárgyaink. Bármelyik vállalkozás –akár önhibáján kívül is- kerülhet olyan helyzetbe, hogy lefoglalást kezdeményeznek nála, s ekkor könnyen a magánvagyonunk is veszélybe kerülhet.
- Miután munkát végzünk, szinte naponta előfordul, hogy a postás, futár érkezésekor nem tartózkodunk „székhelyünkön”, „céges irodánkban”. Küldeményeinkről ekkor elvileg értesítést dob postaládánkba, de számtalanszor ennek ellenére „nem kereste” jelzéssel megy vissza a feladóhoz. Sokan nem tudják, hogy a küldemény a feladó szempontjából így is kézbesítettnek tekintendő, hiába nem is tudunk az érkezéséről. Ha pedig megtaláljuk az értesítőt, irány a posta, türelemmel viselve amíg ránk kerül a sor.
- Előfordul, hogy a hatóságok szervezetek egyben kezelik székhelyünket a lakásunkkal, mivel ez is, az is területileg hozzájuk tartozik. Jó példa erre az esetleges építményadó, amit az ingatlanunk egész területére kell fizetnünk, ha ott bármilyen gazdasági tevékenységet folytatunk. Ebből fakadó többletkiadásunk akár százezer forint körül is lehet ( http://topcegalapitas.hu/blog/2012/12/adot-fizet-aki-a-ceget-sajat-lakasaba-jegyezteti-be/ ).
- Számtalan dolgot, olyanokat is, amik nem is jutnak eszünkbe, pl. iratőrzési előírások, érintésvédelmi, kéményseprői megfelelősség, váratlan pillanatban ellenőrizhetik. Nem biztos, hogy ennek örülni tudunk, s azonnal eleget tudunk tenni mindennek. Ha székhelyszolgáltatónk van, ez is az ő felelőssége.
- A szükséges megbeszéléseinket lefolytathatjuk a saját lakásunkban, vagy kávézókban, plázákban bonyolíthatjuk le. Ez az üzleti tevékenységünket olyan helyzetbe hozhatja, hogy partnerünk számára nem fogunk igazán komolynak tűnni. A székhelyszolgáltatónál a cégtábla szerint megtalálhatóak vagyunk, ott tárgyaló lehetőség van, a recepció kezeli ügyfeleinket, lehetőségünk van vendéglátásra, prezentáció bemutatására zavartalan körülmények között.
A felsoroltak alapján a székhelyszolgáltató biztosítja nekünk, hogy a céges tevékenységünket teljesen szétválasszuk a magánéletünktől, ne keveredjen a kettő össze. Ha véletlenül foglalásra kerülne sor, az legfeljebb az iratokra terjedhet ki, nem a vagyontárgyainkra. A postai, futár küldeményeinket (vagy azok értesítőit) mindig átveszik, hiszen munkaidőben folyamatos a recepció. Ezekről 24 órán belül értesítést kap. Az ügyfél zaklatásoknak nincs kitéve, s az üzletvitele komolyságát jobban kifejezi. S itt csak kiemeltünk néhány fontos hátrányt, még számtalan előnnyel bír az, ha a székhelyünk nem egyezik meg lakásunkkal.
A következő részben szeretnék pár szóval kitérni a fogalmakra, mert sokan ezek pontos meghatározásával nincsenek tisztában, s ez komoly félreértések okozója lehet.
Székhely: a cég (egyéni vállalkozás) bejegyzett irodája, ami egyben a vállalkozás levelezése címe is. A Cégtörvény szerint a vállalkozásnak a székhelyét cégtáblával jelölni kell!
Telephely: Ahol a vállalkozás üzleti tevékenységet folytat, a cégnyilvántartásban szereplő, a székhelytől eltérő címen lévő helyszín.
Fióktelep: Olyan munkavégzési fix hely, amely nem a székhellyel megegyező településen van. Ilyen lehet egy magyar vállalkozás külföldön lévő telephelye is.
Sem a telephely, sem a fióktelep esetén a Cégtörvény nem írja elő a cégtábla kihelyezését, azt saját döntésre bízza.
Januári bejegyzésünk témája: A székhely-szolgáltatási csomagok