Kockázati kérdőív

Mi is a székhelyszolgáltatásban a kockázati kérdőív? Többeket megkérdeztem, de választ nagyon kevés ember tudott adni.

Nos, a kockázatelemzési kérdőív egy NAV által bevezetett, kötelezően kitöltendő tájékozódás, az ő nyelvükön ez a KOCKERD nyilatkozat. Kéri ezt az adóhatóság akkor, ha céget alapítunk, vagy módosítunk az alapító okirat tartalmán, adószámot váltunk (székhelyszolgáltatóhoz megyünk). Fontos tudni, hogy a kérdőív minden pontja kitöltendő, választ kell adni rá, s határidőre vissza kell küldeni. Ellenkező esetben mulasztási bírságot szab ki a NAV, majd az adószámot törli, s ha végképp nem sikerül megkapnia a kérdőívet, az esetben kezdeményezi a cég kényszertörlését.

A kérdőívet a NAV a székhelyre küldi ki, ahol bármikor ellenőrizheti, hogy a végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállnak-e. Ebben az alábbiakról kell nyilatkoznia a székhelyszolgáltatást igénybe vevőnek:

• a tevékenységének részletes bemutatása,
• a foglalkoztatottakkal, az alkalmazás jellegével összefüggő kérdésekre válaszadásra,
• a tevékenységhez szükséges és meglévő eszközökről nyilatkozattételre,
• a tevékenység végzéséhez szükséges helyiségről, illetve a használati jogcímére adott információk közlésére,
• a cég rendelkezésre álló pénzügyi források bemutatására.

A kérdőív 13 oldalon keresztül érdeklődik jól irányzott kérdésekkel. A kézzel való kitöltésre általában 10 nap áll rendelkezésre.

A kérdőív visszaküldésével kívánja a NAV szűrni a valójában nem is működő, csak székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégeket.

Említettem, hogy a visszaküldés hiányában a NAV először az adószámát törli a cégnek. Ilyenkor még –mindaddig, amíg a cégbíróság jogerősen még nem rendelte el az adózó megszűntnek nyilvánítását- lehetőség van arra, hogy a cég kérelmet nyújtson be az adószám törlésének visszavonása iránt, s a kérelemmel egyidőben pótolni kell a kiküldött kérdőív visszaküldését is.

A kérdőív visszaküldésével a NAV olyan információkat gyűjt be a székhelyszolgáltatóról is, mely alapján döntést tud hozni, hogy hozzájárul a székhelymódosításhoz, vagy fokozott felügyelet alá helyezi a céget. Ez utóbbi azt jelenti, hogy módosíthatja a cég ÁFA bevallási gyakoriságát (természetesen negatív irányba). Ha a cég kockázatos székhelyszolgáltatónál van, akkor gyakoribbak lesznek az ellenőrzések, behívhatják a cég képviselőjét. Ismételten kérdéseket tesznek fel, gyakorlatilag követve az eredeti kérdőív teatikáját. A megbízható székhelyszolgáltatóknál az ilyen jellegű ellenőrzés  igen ritka, Társaságunknál még nem fordult elő.

Évről évre csak azt kérik tőlünk, hogy nyilatkozatot tegyünk arra vonatkozóan, hogy a cég a kockázati kérdőívben szereplő címen létezik-e.

S végül, mi lehet gyanús a NAV-nak a kockázati kérdőívre adott válaszok és a helyszín ismeretének a birtokában?

• Ha a székhelyszolgáltatási díj nagyon alacsony.
• Ha a székhelyszolgáltatást igénybevevők száma olyan magas, hogy kérdéses a kiszolgálási lehetőségük.
• Ha a székhelyszolgáltató nem biztosít tárgyalót a partnereinek.

Ez is egy olyan kérdés, ami befolyásolhat bennünket abban, hogy melyik székhelyszolgáltatót válasszuk.

Kénytelen vagyok utalni most a 2020. márciusában megjelent blogunkra, melyben arról is írunk, hogy a többiek védelmében is, mi is szeretnénk kiszűrni magunk közül azon vállalkozásokat, akik nem a jó hírnevünk öregbítésében vállalnak szerepet.

A kockázati kérdőív kitöltési útmutatója megtalálható:

https://adozona.hu/cimke/KOCKERD+kérdő%C3%ADv

Következő bejegyzésünk címe: Székhelyszolgáltatási hűségidő