Szüneteltetés esete

A tevékenységünk szüneteltetése akkor lehetséges, ha egyéni vállalkozók vagyunk –ebből a szempontból tekintve mindegy, hogy főállásban, avagy mellékfoglalkozásban-, s úgy döntünk, hogy időszakosan a tevékenységünket nem folytatjuk, de később szándékozunk visszatérni rá.

Tudnivalók a szüneteltetés alatt:
– adóköteles tevékenység nem folyhat
– adószám továbbra is él
– személyes felelősség továbbra is fennáll
– székelyszolgáltatás is aktív marad
– küldemények továbbra is érkezhetnek

Ezt a döntést ha meghozzuk, jelezni kell a működési engedélyt kiadó hatóságnak. Nem szükséges mindezt külön az adóhatóságnak is bejelentenünk, ugyanis őket hivatalból értesíti az engedélyt kiadó hatóság.

A szüneteltetést korábban öt évig lehetett megtenni, ma ezt a rendelet két évben határozza meg. Ha az adóalany a két éven belül nem jelenti be a tevékenységének folytatási szándékát, akkor a hatóság kényszertörléssel él, az adószámot is megszünteti.

Fontos tudni, hogy a szüneteltetés időtartalma alatt adóköteles tevékenységet folytatni nem szabad, a vállalkozás aktívan nem működhet. De figyeljünk arra, hogy a passzív működés, a bármikor megléphető „felélesztés” lehetősége fennáll. Ez azt jelenti, hogy az adószám él, a székhely létezik, ahogy a vállalkozás is. Tehát ha a vállalkozásnál döntés születik róla, hogy a vállalkozást nem kívánjuk később sem folytatni, akkor célszerű a megszűntetéséről gondoskodni. Ehhez azonban tudni kell, hogy ugyan az elindított vállalkozásunk akár másnap megszűntethetjük, a személyes felelősségünk minimum egy évig fennáll, annak minősítésétől függően. Különböző törvényi megkötések vannak.

Székhelyhasználat esetén a székhelyszolgáltatási rendelet értelmében ez egy év, hiszen a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról 1. § (3) bekezdése szerint: „ A szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.”

Ez azt jelenti, hogy hiába szünetelteti a vállalkozását az egyéni vállalkozó, attól még köteles minimum egy évig a székhelyét megnevezni, egyéni felelősségét tartani, hiszen a tevékenység végzésétől függetlenül vele, mint vállalkozóval tudni kell a hivatalos kapcsolatot fenntartani.

A kivétel megnevezés a jogszabályban azt takarja, ha a vállalkozásunkat (ez inkább társas vállalkozás esetén fordul elő, de lehetséges egyéni vállalkozásnál is) kifejezette egy munkára hozzuk létre (projekt vállalkozás), s ez az alapító okiratban, az egyéni vállalkozás megalapításában is így szerepel. Megmondom, én még ilyennel nem találkoztam, hiszen a projekt vállalkozások is általában több évre szólnak. De lehetséges, ezért tér ki a jogalkotó erre.

Székhelyszolgáltatóként többször találkozunk a szüneteltetés problémájával, s ügyfeleink nehezen értik meg, hogy ha a vállalkozásukat szüneteltetik, akkor miért kell fenntartani a székhelyszolgáltatást. Nem gondolnak abba bele, hogy a szüneteltetés ideje alatt éppen úgy szerepel a hatósági nyilvántartásban a székhelyük, éppen úgy érkezhet nekik hivatalos és nem hivatalos postai küldemény, éppen úgy keresheti őket bármilyen hatóság, mintha éppen működő vállalkozások lennének. Természetesen ennek is megvan a magyarázata. Nem szabad az, hogy engedjék azt, hogy egy vállalkozás egyik pillanatról a másikra eltűnjön, köd előttem, köd utánam gondolattal.

Másik gondolat a székhelyszolgáltató részéről az, hogy a szerződött partnerének küldeményeit ugyanúgy át kell vennie, mintha nem szüneteltetné a vállalkozását.

Ehhez kapcsolódóan sokszor felmerül a kérdés: S ha a vállalkozását megszűnteti? A jogalkotó nem véletlenül hozta azt az előírást, hogy egy éven belül rendes felmondással a szerződés nem bontható fel. A hatóság sem kívánja elengedni azokat a vállalkozókat, akik egyik pillanatról a másikra –az első éven belül- el akarnak tűnni a látókörükből. Ugyanakkor a székhelyszolgáltató sem tud éles vonalat húzni, hiszen egy vállalkozás megszűnése után még hónapokig jönnek akár hatósági küldemények is, amik akkor átvétel hiányában kézbesíthetetlenek lennének.

Szeretnék erre egy példát felhozni: Felszámolás alatti cég sem szüntethette meg a székhelyszolgáltatónál a szerződését mindaddig (függetlenül attól, hogy tevékenységet nem végezhetett már, s csak az ügyvezető volt köteles a székhelyszolgáltatási díj kifizetésére), amíg a céget kihirdetetten a cégnyilvántartásból nem töröltek. Hiszen mindaddig a cég székhelye, kézbesítési címe a szolgáltatónál volt.

A szüneteltetésről továbbiakat olvashat:

https://www.billingo.hu/blog/olvas/egyeni-vallalkozas-szuneteltetesenek-bejelentese?gclid=CjwKCAiAlfqOBhAeEiwAYi43F7IrKenUtvSlmZCBNvVFBEB37KphIdVGt9TegcTj95qgInjaPGKwFBoC2iUQAvD_BwE

Következő bejegyzésünk címe: Meghatalmazások, átvételek