Székhelyszolgáltatás jövője

Ez az egyik olyan kérdés, amely felmerül bennem időről időre. S ebben nem arra kell gondolni elsőként, hogy minden vállalkozásnak –különösen a magyar piacon- van olyan kockázata, hogy tartósan gazdaságtalan üzemeltetésű is lehet. Egyszerűen a gazdasági berendezkedés miatt foglalkoztat a dolog.

A székhelyszolgáltatás ezelőtt 25 évvel Magyarországon nem létezett. Igaz, külföldi útjaimon már furcsállottam időnként, hogy az üzleti partnereink olyan helyeken fogadtak bennünket, tartottak ismertetést, „oktatást”, amelyről leritt, hogy nem ott folyik a gazdasági tevékenység, viszont ugyanakkor otthonosan mozogtak ott. Kerestük a hívó fél cégjegyzését a bejárat körül, de ott csak minden más cégtáblát találtunk. Aztán hazánkba is elkezdett beszivárogni az a fajta vállalkozás, ami ma egyre inkább elterjedt. Ma már nem a mellékutcák pincéjében működnek a „maszekok”, a „kisiparosok”, viszonylag laza szabályzással.

A fejlődéssel a gazdasági szereplők egyre magasabb szintű és kiterjedt törvényi szabályzással kerültek szembe. Gondoljunk csak bele, milyen kikerekedett szemmel néztünk 1988. január 1-én –26 éve– szembe azzal, hogy lett valami általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó! Mi is az? Nagyon kevés kivételtől eltekintve senki sem értette! Jól mutatja ez azt is, hogy mennyire nagy változás következett be a vállalkozói kérdésekben is az utóbbi 30 évben. Ki merem mondani, hogy hazánkban ez ugyanolyan forradalmi változáson ment keresztül, mint például a digitalizáció.

Ebben a világban született meg a mi tevékenységünk is, a szükség hozta székhelyszolgáltatás. Ráadásul, mivel ezt a tevékenységek húzzák maga után, jelentős lemaradással indult meg. Sebbel lobbal létrehozott előírások alapján szabályzással indult meg. Gyakorlatilag az első rendeleti szabályozása a székhelyszolgáltatásnak 2017-ben történt meg (7/2017.(VI.1.) IM rendelete), amely bevezette a székhelyszolgáltatás részletes szabályait a magyar jogrendbe. Ha érdeklik a szablyzások, párat összeszedtünk a https://szekhelybp.hu/2020/11/11/a-szekhelyszolgaltato-6-alapkove/ linkünkön. Ezt követte 2020-ban a székhelyszolgáltatást igénybe vevő vállalkozásokat bevonták a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvénye hatálya alá. Elmondhatjuk, hogy a korábban említett rendelet és ez a törvény mindösszesen, ami a mai napig a „bibliánk”. A szabályozott hét év tapasztalata még nem hozta meg azt az eredményt, hogy ezek bármilyen módosításon átessenek.

Tapasztalatom szerint a magyar emberek 60 %-a még nem is hallott székhelyszolgáltatásról, aki hallott róla, azoknak nagy többsége is valami bűnös tevékenységet („kiskaput”) feltételez mögötte. S ez miért van? Gondolom azért, mert a magyar gazdaságban a cégek működése sem forrott annyira ki, hogy ne lehessen igazi felelős –legalább is biztosítékokkal- nélkül egy céget felszámolni a székhelyszolgáltatón keresztül. Volt arra példa, hogy bejegyeztek egy céget 3 napja, szerződést kötött velünk székhelyszolgáltatásra az ügyvezető tulajdonos 2 napja, majd tegnap ugyanő eladta egy utol nem érhető személynek. Ez nyilván ritka, de mégis ezek alapján nyilatkoznak sokan úgy, hogy cégtemetők vagyunk.

De természetesen nem ez az általános. Ráadásul pillanatnyilag nagyon sok olyan ellenőrzésre vagyunk kötelezettek, amelyek már jelentős szűrőnek minősülnek. De a kötelezettségünk megvan, ez védi a becsületes partnereinket, azonban már jogkörünk nincs a szabályszegőkkel szemben.

Remélem, ez hamarosan megváltozik, s itt váltok a jövőre. Ha kitekintünk a határainkon kívülre, sok helyen van, ahol sokkal kulturáltabb a gazdasági szereplők tevékenysége. Az is igaz, hogy sokkal szigorúbb jogszabályok kötik a vállalkozókat a becsületes létre, s nem a korrupció melegágyai. Ott egy nyereségvágyból vállalkozást csődbe vivő vállalkozó a társadalomból kitaszítottá válik, nem egyszer börtönben végzi.

A világ fejlődésével egyre nagyobb szükség van a székhelyszolgáltatásra. Gondoljunk csak arra, hogy a költségek nagy növekedése miatt (pl. energiaárak, működési költségek, infrastruktúra) egyre kevesebb vállalkozás teheti meg, hogy tevékenységéhez irodaházat tartson fenn. Nagyon sok olyan nagyvállalkozás is van ma már, amely központi címként egy kis irodát, vagy  székhelyszolgáltatást vesz igénybe a költségeinek és adóiknak minimalizálása érdekében. Nem is gondolnánk, de pl. Hollandia nagy kedvenc, néhány példa, akinek ott van a székhelye: Philips, Heineken, KLM, Google, Bookink.com, Netflix. S ne gondoljunk hatalmas irodaházra! De Hollandián kívül már egyéb országok is felsorakoznak. A fejlődés érdekében nyitottak, szabályozottabbá tették a vállalkozói gazdálkodást. Az egyik legjobban fejlődő ország ebben Románia, ahol ma sokkal modernebb szabályozással működnek vállalkozások, és sokkal szigorúbb következményekkel jár, ha valaki nem alkalmazkodik ehhez.

Erre mutat a hazánkban is egyre jobban elterjedő home office munka is.

Természetesnek tekintem, hogy ehhez Magyarországon szükséges egy stabil gazdaság, biztonságos hely az üzleti élethez. Nem utolsó sorban kiváló infrastruktúra is kell, amelyhez viszont számunkra nagy segítség hazánk földrajzi elhelyezkedése. Remélem, felismeri ezt az ország gazdasági vezetése, s felzárkózunk ebben a kérdésben is a listát vezetőkhöz. Úgy tekintek erre, hogy még éppen kijöttünk a csecsemőkorból, s ahogy a kisgyermekből a gondolatok és tapasztalat hatására lesz nagy gyerek, kamasz, fiatal, úgy az üzleti etika is kialakul Magyarországon.

A következő bejegyzésünk címe: Állami támogatások, pályázatok