Az alábbiakban egy olyan esetet mutatunk be, ami bemutatja mennyire fontosak a székhelyszolgáltásunk személyes kapcsolatai a postával, hogy minden ügyfelünket a lehető legkevesebb ügyintézéstől óvjuk, és a leggördülékenyebben menjen a postai küldemények kézbesítése.

Egyszerű dolognak tűnik, de minden hatóság, ügyintéző, posta szempontjából különös megítélés alá esik. Nem akarom bántani a postát, de még 30 éve, a társaságunk indítása után nekem is meglepetést okozott, amely álláspontját egyébként a mai napig érvényben tartja.

Akkor még egy bérleményben kezdtük mi is, s mint általában a Karácsony és Újév között szabadságon voltunk mindnyájan. Közben érkezett hatósági küldemény, az értesítőt a postás bedobta a postaládánkba. Erre számítva időnként jómagam, mint magad urad, ha szolgád nincs, bementem az irodánkba. Megtalálva a postai értesítőt bementem a postai küldeményért az illetékes postahivatalba. Szerencsére felkészülve, minden iratot vittem magammal. ( Zárójelben megjegyzem, hogy az egyébként az irodában tartózkodó alkalmazottak mindegyike rendelkezett az állandó kézbesítő előtt, általa ellenőrzött meghatalmazással tőlem, mint ügyvezetőtől, hivatalos meghatalmazással a postai küldemények átvételére, vagyis minden irat ilyen formában átvételre került.) Nem gondoltam volna, milyen ügyintézés vár rám az ünnepek között! Át kellett mennem egy másik hivatali részbe, ott az összes papírral igazolva magam, mint ügyvezető meghatalmaztam saját magam, mint magánszemélyt, hogy a cégünkhöz érkező postai küldeményeket jogosult legyek átvenni. Ezután a kapott „jogosítvánnyal” visszamehettem az értesített küldemények átvételéhez, majd ott is ezzel a papírral, valamint személyi igazolvánnyal igazolva magam megkaphattam az értesített küldeményt.

Ezen példa alapján tudtam, hogy erre a székhelyszolgáltatási tevékenységünk megkezdésekor figyelnünk kell, a posta külön jogszabályalkotásába valahogy integrálni kell magunkat. Így is volt!

Természetesen az alkalmazottaink –akik az ügyfélszolgálattal kapcsolatban vannak- meghatalmazottak, hogy a társaságunkhoz érkező küldeményeket átvehessék. Engem, mint ügyvezetőt számtalanszor ellenőriztek, többször kérték az alapító okiratot illetve az aláírási címpéldán eredeti példányát. Ezen könnyen túlléptünk. Jött azonban az első székhelyszolgáltatási ügyfelünk. Neki be kellett menni az illetékes postahivatalba, ott, az ügyintéző előtt az irataival személyesen meghatalmazást adni a társaságunknak a postai küldemények átvételére. Igen ám, de amikor jött az első küldeménye, akkor a kézbesítőnek nem volt elég a kollégám társasági meghatalmazása, hiányolta, hogy nem személyesen ő kapta a meghatalmazást a szerződött partnerünktől. Gondolják végig az életszerűtlenségét! A posta úgy gondolta, hogy ügyfelünk adjon meghatalmazást cégünknek, s egyben az egyik alkalmazottunknak is a küldeményei átvételére. S mi van akkor, ha éppen a megnevezett személy nincs ott? Végül személyes találkozót kértem a posta vezetőjétől, akivel az ésszerűségben megállapodtunk, s így zavartalan a kézbesítés. Megtudtam, hogy ha állandó kézbesítőnk van, akkor ő is jogosult a meghatalmazás hitelesítésére, nem kell a szerződött partnerünknek külön a postára fáradnia. Igen ám, de ha helyettes a kézbesítő, az egész dugába dől, ő már nem jogosult erre a hitelesítésre.

Egyébként is valami gond van még a hivatalos ügyintézésben. Előfordult, hogy nyitvatartási időn kívül kézbesítettek szerződött partnerünknek, s értesítést találtunk. Meghatalmazott kollégám bement a postahivatalba, s a meghatalmazások ellenére nem adták ki neki a küldeményt. Telefonon felhívtam a hivatal vezetőjét –akivel megállapodtam- aki elnézésemet kérte, közölte, hogy sajnos minden kolléganője nem tud a megállapodásunkról, de ha most bemegyünk, ő szól nekik, s kiadják a küldeményt. Így is történt.

De az a mai napig nem derült ki, hogy ha nincs személyes kapcsolatom, mi hiányzik ahhoz, hogy hivatalból is kézbesítési partnernek tekintsen a posta. Egyébként számunkra természetes, hogy a partnereinkkel, így a postával is jó kapcsolatot ápoljunk, de ez fontos is, mert egyéb esetben ők is mellőzik a jóindulatot, megértést.

A postai meghatalmazásról itt is olvashat:

https://www.posta.hu/kuldemeny_erkezese/meghatalmazas

Következő bejegyzésünk címe: Székhelyszolgáltatások összehasonlítása

A tevékenységünk szüneteltetése akkor lehetséges, ha egyéni vállalkozók vagyunk –ebből a szempontból tekintve mindegy, hogy főállásban, avagy mellékfoglalkozásban-, s úgy döntünk, hogy időszakosan a tevékenységünket nem folytatjuk, de később szándékozunk visszatérni rá.

Tudnivalók a szüneteltetés alatt:
– adóköteles tevékenység nem folyhat
– adószám továbbra is él
– személyes felelősség továbbra is fennáll
– székelyszolgáltatás is aktív marad
– küldemények továbbra is érkezhetnek

Ezt a döntést ha meghozzuk, jelezni kell a működési engedélyt kiadó hatóságnak. Nem szükséges mindezt külön az adóhatóságnak is bejelentenünk, ugyanis őket hivatalból értesíti az engedélyt kiadó hatóság.

A szüneteltetést korábban öt évig lehetett megtenni, ma ezt a rendelet két évben határozza meg. Ha az adóalany a két éven belül nem jelenti be a tevékenységének folytatási szándékát, akkor a hatóság kényszertörléssel él, az adószámot is megszünteti.

Fontos tudni, hogy a szüneteltetés időtartalma alatt adóköteles tevékenységet folytatni nem szabad, a vállalkozás aktívan nem működhet. De figyeljünk arra, hogy a passzív működés, a bármikor megléphető „felélesztés” lehetősége fennáll. Ez azt jelenti, hogy az adószám él, a székhely létezik, ahogy a vállalkozás is. Tehát ha a vállalkozásnál döntés születik róla, hogy a vállalkozást nem kívánjuk később sem folytatni, akkor célszerű a megszűntetéséről gondoskodni. Ehhez azonban tudni kell, hogy ugyan az elindított vállalkozásunk akár másnap megszűntethetjük, a személyes felelősségünk minimum egy évig fennáll, annak minősítésétől függően. Különböző törvényi megkötések vannak.

Székhelyhasználat esetén a székhelyszolgáltatási rendelet értelmében ez egy év, hiszen a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról 1. § (3) bekezdése szerint: „ A szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.”

Ez azt jelenti, hogy hiába szünetelteti a vállalkozását az egyéni vállalkozó, attól még köteles minimum egy évig a székhelyét megnevezni, egyéni felelősségét tartani, hiszen a tevékenység végzésétől függetlenül vele, mint vállalkozóval tudni kell a hivatalos kapcsolatot fenntartani.

A kivétel megnevezés a jogszabályban azt takarja, ha a vállalkozásunkat (ez inkább társas vállalkozás esetén fordul elő, de lehetséges egyéni vállalkozásnál is) kifejezette egy munkára hozzuk létre (projekt vállalkozás), s ez az alapító okiratban, az egyéni vállalkozás megalapításában is így szerepel. Megmondom, én még ilyennel nem találkoztam, hiszen a projekt vállalkozások is általában több évre szólnak. De lehetséges, ezért tér ki a jogalkotó erre.

Székhelyszolgáltatóként többször találkozunk a szüneteltetés problémájával, s ügyfeleink nehezen értik meg, hogy ha a vállalkozásukat szüneteltetik, akkor miért kell fenntartani a székhelyszolgáltatást. Nem gondolnak abba bele, hogy a szüneteltetés ideje alatt éppen úgy szerepel a hatósági nyilvántartásban a székhelyük, éppen úgy érkezhet nekik hivatalos és nem hivatalos postai küldemény, éppen úgy keresheti őket bármilyen hatóság, mintha éppen működő vállalkozások lennének. Természetesen ennek is megvan a magyarázata. Nem szabad az, hogy engedjék azt, hogy egy vállalkozás egyik pillanatról a másikra eltűnjön, köd előttem, köd utánam gondolattal.

Másik gondolat a székhelyszolgáltató részéről az, hogy a szerződött partnerének küldeményeit ugyanúgy át kell vennie, mintha nem szüneteltetné a vállalkozását.

Ehhez kapcsolódóan sokszor felmerül a kérdés: S ha a vállalkozását megszűnteti? A jogalkotó nem véletlenül hozta azt az előírást, hogy egy éven belül rendes felmondással a szerződés nem bontható fel. A hatóság sem kívánja elengedni azokat a vállalkozókat, akik egyik pillanatról a másikra –az első éven belül- el akarnak tűnni a látókörükből. Ugyanakkor a székhelyszolgáltató sem tud éles vonalat húzni, hiszen egy vállalkozás megszűnése után még hónapokig jönnek akár hatósági küldemények is, amik akkor átvétel hiányában kézbesíthetetlenek lennének.

Szeretnék erre egy példát felhozni: Felszámolás alatti cég sem szüntethette meg a székhelyszolgáltatónál a szerződését mindaddig (függetlenül attól, hogy tevékenységet nem végezhetett már, s csak az ügyvezető volt köteles a székhelyszolgáltatási díj kifizetésére), amíg a céget kihirdetetten a cégnyilvántartásból nem töröltek. Hiszen mindaddig a cég székhelye, kézbesítési címe a szolgáltatónál volt.

A szüneteltetésről továbbiakat olvashat:

https://www.billingo.hu/blog/olvas/egyeni-vallalkozas-szuneteltetesenek-bejelentese?gclid=CjwKCAiAlfqOBhAeEiwAYi43F7IrKenUtvSlmZCBNvVFBEB37KphIdVGt9TegcTj95qgInjaPGKwFBoC2iUQAvD_BwE

Következő bejegyzésünk címe: Meghatalmazások, átvételek

Sokakat érdekel, hogy ha egy vállalkozást szeretnének indítani, mi a menetrend, mennyi idő alatt történhet ez meg.

Természetesen ketté kell választani az egyéni vállalkozót és a társas vállalkozót, hiszen más az ügyintézés.

Ma már egyéni vállalkozást indítani nagyon gyorsan lehetséges. Lehetőség van személyes és on-line ügyintézésre is, miután ma már minden egyéni vállalkozónak is szükséges az ügyfélkapu létrehozása. Amennyiben székhelyünket székhelyszolgáltatónál kívánjuk, az ügyintézéshez szükséges a székhelyszolgáltató által kiadott befogadó nyilatkozat. Akár a személyes, akár az online ügyintézés pár óra leforgása alatt elintézhető, amennyiben minden papírunk rendben van, nem állunk eltiltás alatt. Az adószámot az ügyintézés során megadják, vagyis mindennel rendelkezünk, ami a vállalkozás indításához szükséges.

A társas vállalkozás indítása hosszabb időt vesz igénybe. Ezt már csak ügyvéd intézheti. Ő tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy milyen papírok, igazolások szükségesek ahhoz, hogy a Cégbíróságra ő be tudja adni az anyagot cégbejegyzésre. Példaként ilyen a banki befizetés igazolása, de a székhelyszolgáltató által kiadott befogadó nyilatkozat is. Ezen papírok beszerzése általában egy-két napot ügyintézésre igénybe vesz. Az ügyvéd az elkészített anyagot szintén elektronikus úton eljuttatja a Cégbíróságra, aki az ellenőrzés, adószám megadása után pár nap alatt bejegyzi a vállalkozást, s megküldi az erről szóló végzést és „e” aktát az ügyvédnek. A mai tapasztalatok alapján ez jellemzően 7-10 nap alatt végigfuttatható. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy az előkészítés során legyünk figyelmesek. Járjunk utána, hogy a vállalkozásunknak az általunk elképzelt neve választható-e, hogy a kiválasztott székhelyszolgáltató jogosult-e a tevékenységére, mennyire megbízható, hogy a kiválasztott ügyvezető nincs-e tiltólistán a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál. Ugyanis ha a felsoroltakban a Cégbíróság vagy az Adóhivatal hibát talál, akkor bejegyzés nélkül visszadobja az aktát, s lehet kezdeni elölről. Többször is találkoztunk olyannal, hogy a névválasztáson heteket csúsztak partnereink azért, mert nem megfelelő nevet választottak, vagy azért, mert ügyvezetőségre tiltott személyt adtak le. Előfordult olyan is, hogy az illető személy maga sem tudta –legalább is azt állította-, hogy eltiltott személy. Persze az ilyen mindig gyanús! Ez utóbbi eset érdekes, a velünk dolgozó ügyvédünk közbenjárásával indult. A Cégbírósági visszadobás után ügyfelünk felháborodottan egy másik ügyvéddel bejegyeztette ugyanarra a névre. Csodálkoztunk, s utána néztünk. A név, lakcím valóban stimmelt, csak a születési idő volt egy generációval elcsúsztatva, illetve az édesanyjuk neve volt más! S bármilyen furcsa, a székhelyszolgáltatást mégis tőlünk kérték!

Ismét csak arra tudok utalni, hogy ha ma korrekten szeretnénk bejegyeztetni akár egyéni, akár társas vállalkozást, akkor az úgy történik, mint a karikacsapás. Vége a 25-30 éve tapasztalt sok-sok utánajárásnak, időkivárásnak. Külföldi tapasztalataim alapján mondhatom, ezt ma Magyarországon talán a leggyorsabban lehet véghezvinni.

Az egyéni vállalkozás bejegyzéséről olvashat:

https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/20210329/egy-uj-egyeni-vallalkozas-inditasa-tudd-meg-mennyi-ido-az-egyeni-vallalkozas-inditasa-masodallasban-1113108

Következő bejegyzésünk címe: Szüneteltetés esete

Sokszor végiggondoltam, hogy a szakmák, tevékenységek mennyire befolyásolják azt a tényt, hogy ki választ magának székhelyszolgáltatót. A mai nappal már rendelkezünk olyan megrendelői állománnyal, hogy e kérdésben kicsit elmerüljünk. A mi kis statisztikánk szempontjából külön kezeltük az egyéni, s külön a társas vállalkozásokat, s majd a végén összevetjük a kettőt.

Egyik területen sem tudunk általánosítani.

Az egyéni vállalkozók közül van

• kereskedelemmel,
• építőipari szaktevékenységgel,
• takarítással,
• étel házhozszállítással,
• futárkodással,
• könyvkiadással,
• adatfeldolgozással,
• vendéglátással,
• pénzüggyel,
• kutatással

foglalkozó szakember. Széles a paletta!

Nézzük a társas vállalkozásokat, akik azért többen vannak:

• kereskedelemmel,
• építőiparral,
• informatikával,
• számvitellel,
• marketinggel,
• biztonságtechnikával,
• ingatlan kezeléssel,
• ingatlan forgalmazással

foglalkozó társaságok. Ez a paletta is ugyanolyan széles, mint az egyéni vállalkozóké, de azért látható a kettő között a különbség.

Általában elmondható, hogy a két csoport közötti eltérés, a szakmák, tevékenységi körök úgy oszlanak meg, ahogy az élet meghatározza, diktálja. Látható, hogy a kisebb árbevételi lehetőséget az egyéni vállalkozókválasztják, a nagyobb árbevételt inkább a társas válalkozók szeretnék elérni. Azonban abban semmiképpen nem lehet következtetésekkel élni, hogy foglalkozása szerint ki, miért választott székhelyszolgáltatót.

Visszatérnék korábbi írásainkra: A székhelyszolgáltatás jelentősége, választása kizárólag a vállalkozás azon érdekein múlik, hogy érdekes-e számára az ajánlat, hogy nem kell irodát fenntartania, ugyanakkor biztosított a küldeményeinek a kényelmes átvétele, nem a lakásán kell összemosni a vállalkozással és a magánélettel összefüggő problémákat, békésen élheti a családi életét, nem zavarja a hatóság azt meg, nem keveredhet a magánvagyona a céges, egyéni vállalkozói eszközökkel, vagyonnal, mindezt bármilyen kis vállalkozás esetén is aprópénzért. Ugyanakkor, ha szükség van a „kirakatra”, akkor élhet a tárgyaló igénybevételével, ami valljuk meg őszintén, sokkal elfogadottabb egy-egy partner számára, mintha otthon, a nappalinkban, vagy egy kávézóban ülnénk össze. Ugyanolyan vendéglátók lehetünk, mintha a saját irodánkban tárgyalnánk!

A kezdetekben alig-alig akarták ezt a szolgáltatást igénybe venni a partnereink. Ma már más a helyzet, egyre többen észreveszik azt, hogy egy, a tárgyalónkban lefolytatott megbeszélés eredményesebb, mintha azt egy kávézóban folytatták volna le.

Többen örömmel fogadták, hogy az információik továbbadására is lehetőségük van nálunk, hiszen tárgyalónkban lehetőségük van bemutatókat is tartani megfelelő háttérrel, eszközökkel, esetleges vendéglátással.

Összefoglalva: Meggyőződésemmé vált, hogy ha valaki székhelyszolgáltatót választ, akkor azt sokkal inkább a szolgáltatásokért teszi, mint a szakmabeli hovatartozása miatt. Ezt támasztja alá vizsgálatunk is!

Az iroda előnyeiről többet olvashat:
https://ado.hu/munkaugyek/iroda-otthon-vagy-otthonos-iroda/

Következő bejegyzésünk címe: Székhelyszolgáltatási átfutási idők

Tájékoztatásaink során sokszor felmerül a „hűségidő” kérdése. Van logika a kérdés felvetésében, hiszen nyilvánvalóan a székhelyszolgáltató az első időszakban (befogadó nyilatkozat kiadása, szerződéskötés, ismertetés) lényegesen több munkát fektet be, mint az ellenértéke a havi szolgáltatásnak. Hónapok, évek elteltével egyenlítődik mindez ki.

A törvényalkotó, egészen más szemléletet képviselve azonban egyértelműen nyilatkozott:

„7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról 1. § (3) A szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.”

Ez klasszikus esetben azt jelenti egyrészt, hogy csak határozatlan időre lehet szerződést kötni, másrészt minimum egy évig a Felek összekötik magukat ebben a témában.

A törvényalkotó szándéka ezzel az volt, hogy legalább egy évig olyan kötelezettséget vállaljon a székhelyszolgáltatást igénybe vevő, hogy utólérhető, hogy a tevékenysége legalitását igazolni tudja. Ezzel is szeretnék elkerülni a hatóságok, hogy fantomcégek temetője –megkárosítva ezzel mindegyikőnket- legyen a székhelyszolgáltató.

Ugyanez a szemlélet befolyásolja anyagilag a székhelyszolgáltatókat is. A szolgáltatási díjaikat jellemzően úgy határozzák meg, hogy három hónapokra történő előrefizetés esetén az a legdrágább, fél éves előrefizetés esetén kedvezőbb, de a legolcsóbb abban az esetben, ha éves előrefizetés történik. Az egy év után választhat az ügyfél, hogy a továbbiakban milyen ütemezésben kívánja a szolgáltatást megválasztani.

Sajnos az ügyfél megszerzése érdekében sok székhelyszolgáltató úgy hirdeti magát, hogy „hűségidő nélkül”, ami nem a valóságot fejezi ki. Igaz, nem ő határoz a hűségidő be nem vezetése, vagy bevezetése mellett, de a rendelet szövege egyértelműsíti a megtévesztési szándékot.

Tapasztalatunk azonban az, hogy aki inkább a drágább féléves illetve a legdrágább negyedéves fizetést választja, azzal van a második számlánk kibocsájtása után a legtöbb gond, ők azok, akik legelőször az eltűnést választják. Jellemzően ők azok, akik miatt a NAV a legtöbbször keresi őket nálunk.

Látható, hogy hiába a törvényalkotó igyekezete, a székhelyszolgáltató ez ellenes politikája, sajnos a „trükköző” vállalkozókat ezzel sem tudja visszafogni.

Székhelyszolgáltatásunk zéró toleranciát gyakorol a trükközőkkel szemben, igyekszünk ennek megfelelő szerződést kialakítani, ezzel védve a rendes ügyfeleinket. Ez természetesen sérti a becsületes, tisztességes ügyfeleinket, s nem győzzük neki megmagyarázni, hogy éppen az ő védelmükben szeretnénk fellépni, vagy helyes útra terelni a „trükközőket”, vagy kiszűrni őket a mi kis közösségünkből. Nehezen, de általában sikerül őket meggyőznünk. Mint már korábbi írásomban említettem, volt olyan érdeklődőnk, aki éppen az egyébként természetesnek tekinthető szerződési feltétel miatt állt el a szerződéskötéstől. Nagy valószínűséggel állíthatom, hogy ő is azok táborába tartozott volna, aki csak a problémát okozta volna mindannyiunknak a későbbiekben.

Következő bejegyzésünk címe: Székhelyszolgáltatás szakmák

Mi is a székhelyszolgáltatásban a kockázati kérdőív? Többeket megkérdeztem, de választ nagyon kevés ember tudott adni.

Nos, a kockázatelemzési kérdőív egy NAV által bevezetett, kötelezően kitöltendő tájékozódás, az ő nyelvükön ez a KOCKERD nyilatkozat. Kéri ezt az adóhatóság akkor, ha céget alapítunk, vagy módosítunk az alapító okirat tartalmán, adószámot váltunk (székhelyszolgáltatóhoz megyünk). Fontos tudni, hogy a kérdőív minden pontja kitöltendő, választ kell adni rá, s határidőre vissza kell küldeni. Ellenkező esetben mulasztási bírságot szab ki a NAV, majd az adószámot törli, s ha végképp nem sikerül megkapnia a kérdőívet, az esetben kezdeményezi a cég kényszertörlését.

A kérdőívet a NAV a székhelyre küldi ki, ahol bármikor ellenőrizheti, hogy a végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállnak-e. Ebben az alábbiakról kell nyilatkoznia a székhelyszolgáltatást igénybe vevőnek:

• a tevékenységének részletes bemutatása,
• a foglalkoztatottakkal, az alkalmazás jellegével összefüggő kérdésekre válaszadásra,
• a tevékenységhez szükséges és meglévő eszközökről nyilatkozattételre,
• a tevékenység végzéséhez szükséges helyiségről, illetve a használati jogcímére adott információk közlésére,
• a cég rendelkezésre álló pénzügyi források bemutatására.

A kérdőív 13 oldalon keresztül érdeklődik jól irányzott kérdésekkel. A kézzel való kitöltésre általában 10 nap áll rendelkezésre.

A kérdőív visszaküldésével kívánja a NAV szűrni a valójában nem is működő, csak székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégeket.

Említettem, hogy a visszaküldés hiányában a NAV először az adószámát törli a cégnek. Ilyenkor még –mindaddig, amíg a cégbíróság jogerősen még nem rendelte el az adózó megszűntnek nyilvánítását- lehetőség van arra, hogy a cég kérelmet nyújtson be az adószám törlésének visszavonása iránt, s a kérelemmel egyidőben pótolni kell a kiküldött kérdőív visszaküldését is.

A kérdőív visszaküldésével a NAV olyan információkat gyűjt be a székhelyszolgáltatóról is, mely alapján döntést tud hozni, hogy hozzájárul a székhelymódosításhoz, vagy fokozott felügyelet alá helyezi a céget. Ez utóbbi azt jelenti, hogy módosíthatja a cég ÁFA bevallási gyakoriságát (természetesen negatív irányba). Ha a cég kockázatos székhelyszolgáltatónál van, akkor gyakoribbak lesznek az ellenőrzések, behívhatják a cég képviselőjét. Ismételten kérdéseket tesznek fel, gyakorlatilag követve az eredeti kérdőív teatikáját. A megbízható székhelyszolgáltatóknál az ilyen jellegű ellenőrzés  igen ritka, Társaságunknál még nem fordult elő.

Évről évre csak azt kérik tőlünk, hogy nyilatkozatot tegyünk arra vonatkozóan, hogy a cég a kockázati kérdőívben szereplő címen létezik-e.

S végül, mi lehet gyanús a NAV-nak a kockázati kérdőívre adott válaszok és a helyszín ismeretének a birtokában?

• Ha a székhelyszolgáltatási díj nagyon alacsony.
• Ha a székhelyszolgáltatást igénybevevők száma olyan magas, hogy kérdéses a kiszolgálási lehetőségük.
• Ha a székhelyszolgáltató nem biztosít tárgyalót a partnereinek.

Ez is egy olyan kérdés, ami befolyásolhat bennünket abban, hogy melyik székhelyszolgáltatót válasszuk.

Kénytelen vagyok utalni most a 2020. márciusában megjelent blogunkra, melyben arról is írunk, hogy a többiek védelmében is, mi is szeretnénk kiszűrni magunk közül azon vállalkozásokat, akik nem a jó hírnevünk öregbítésében vállalnak szerepet.

A kockázati kérdőív kitöltési útmutatója megtalálható:

https://adozona.hu/cimke/KOCKERD+kérdő%C3%ADv

Következő bejegyzésünk címe: Székhelyszolgáltatási hűségidő